Az emlékezés felelőssége - Mindenkinek meg kell tudnia, mi történt

Tapolca - Az emlékezés felelősségünk, egyben lehetőségünk arra, hogy közösen ítéljük el a múlt bűnös, szégyenletes tettét - hangsúlyozta Rupa Éva csütörtökön a cigány holokausztra emlékező ünnepségen.

 2012. augusztus. 02. csütörtök | Szerző: Győrffy Árpád

 

A Veszprém Megyei Roma Önkormányzat alelnöke a városi régi temetőben négy évvel ezelőtt állított emlékkő és tábla előtt beszélt a bensőséges hangulatú összejövetelen.

Mint elmondta, a második világháború idején lezajlott fajüldözés a magyarországi roma közösségeket sem kímélte. A meggyilkolt romák száma hazánkban több ezerre, Európában csaknem félmillióra tehető. A legborzalmasabb dolgokat 1944 augusztusában követték el, amikor az auschwitzi haláltábor mintegy háromezer roma lakóját mind egy szálig elpusztították. A szónok szerint azért kell ma nyíltan és őszintén beszélnünk a holokausztról, hogy a mai nemzedékek is ismerjék meg a tényeket, mire volt képes egy torz, emberellenes rendszer.

 

A csütörtöki ünnepség végén a résztvevők virágokkal, mécsesgyújtással emlékeztek meg a cigányholokauszt áldozatairól a tapolcai régi temetőben négy évvel ezelőtt állított emlékkő és tábla előtt (Fotó: Győrffy Árpád)

Az országos ünnepségsorozat részeként megtartott csütörtöki tapolcai rendezvényen a helyi romák nevében szóló Bartha Józsefné, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke is úgy vélte, azért kell emlékeznünk, hogy  ilyen szörnyűség soha többet ne történhessen meg.

Az ünnepség zárásaként a helyi és megyei romaszervezetek, a Magyar Szocialista Párt és helyi zsidó hitközség képviselői elhelyezték koszorúikat az emléktáblánál, és a többi résztvevő is virággal, valamint mécsesgyújtással emlékezett meg a roma holokauszt áldozatairól.

 

Hangodi László történész kifejtette, a mai napig gondban vannak a történészek, amikor a roma áldozatok számáról kell beszélni, mert kevés maradt és célzott kutatások sem nagyon zajlottak. Európában kétszázezer és kétmillió közé teszik az áldozatok számát. Magyarországon a különböző adatok között félúton mintegy ötvenezerre lehet az áldozatok számát becsülni, a haláltáborokra vonatkozó hivatalos adatok ötezer halottról szólnak.