Zarándokút Mátraverebélyre a Szentkúthoz

A Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat tervei között régóta szerepelt egy pünkösdi zarándokút Mátraverebélyre, a Szentkúthoz. Erre a NEMZ-KUL-18-1117, Pünkösdi cigánybúcsúi zarándoklat Mátraverebély-Szentkútra, Veszprém megyéből képviselőkkel című nyertes pályázatnak köszönhetően 2018. május 20-án került sor.
Mátraverebély-Szentkút a szlovák – magyar határ mentén, többnemzetiségű területen található. A hagyomány szerint 1091–92-ben Szent László király ellenségei elöl menekült, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. Az első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.
2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás a búcsújáróhelyet, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította.
Dél-Szlovákiából is sok zarándok érkezik, szlovákok és magyarok egyaránt. Az itt működő ferencesek azt szeretnék, ha ez a hely újjászületés helye lenne. Szeretnék, ha a szentségekben megtapasztalt isteni jóság a béke, a megbocsátás és a szolidaritás szálait fonná ember és ember között. Ezért igyekeznek testvéri szeretettel fogadni minden embert.

A Szűz Mária tisztelet szorosan összekapcsolja a magyarság és a cigányság vallásos lelkületét, valószínű, hogy ennek mindkét részről az ázsiai múltba visszanyúló gyökerei vannak. Az ős anya kultusz a történelem századain keresztül átváltozott Mária tiszteletté. Innen ered a cigányságnak az a nemzetközi szinten élő nagyon eleven szokása, hogy kiválasztanak egy-egy Mária kegyhelyet, ahová évről-évre zarándoklatot vezetnek, és ezt a kegyhelyet ajándékokkal halmozzák el. A zarándoklat - mint vallási esemény - közös útja a pasztorációnak, erre a cigányok nagyon fogékonyak. A cigány családokban sokkal erősebb a kötődés a gyermekekhez, mint a magyar családokban, és ezen keresztül érzik szükségét az égi természetfeletti oltalomnak, melyet a Szűz Mária személyében kérnek, kapnak gyermekeik számára. Tudjuk, hogy a roma származású emberek vallásosak, a Veszprém megyében élő cigány lakosság a csatkai búcsú rendszeres résztvevője.
2018 május 20-án 35 fő (képviselők, családtagok, ismerősök) indult kora reggel Pápáról busszal Mátraverebély-Szentkútra, az utazás alatt roma nyelven felolvasták Máté evangéliumából az "Angyali üdvözletet" (mikor Jézus születését hírül viszi Szűz Máriának Gábriel arkangyal), elimádkozták az örvendetes rózsafüzért, és minden tized után romani vagy magyar imádságokat mondtak, illetve énekeltek. A lelki vezetést Sándor Endre Géza, a Pápa Városi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselője vállalta. Szép idő volt egész nap. Sietni kellett, hogy odaérjenek a 10 órakor kezdődő búcsúi szentmisére. Szerencsére időben megérkezve a képviselők bekapcsolódhattak a Szt István napi szertartásba.
A bátonyterenyei Szekér fogadóban elfogyasztott finom ebéd utáni hazaút imádkozással és az élmények megbeszélésével telt.


zarandokut1


A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által 2017-ben kiírt NEMZ-KUL-18_1117 elnevezésű pályázat 350 000.-forintos támogatása segítségével valósult meg.

zarandokut tamogatas